2008. május 12., hétfő

A közösségi hálózatok története

Most, hogy megállapítottuk miket és miért hívunk közösségi hálózatoknak, nekiláthatunk felvázolni a megfelelő definíció által körülhatárolt tárgyunk történetét.

1995-ben tűnt fel az amerikai weben a Classmates.com, melynek segítségével megtalálhatták egymást az emberek, akár az óvodában, akár a gimnáziumban, akár a katonaságban ismerkedtek meg. Az oldal azóta folyamatosan működik, jelenleg a harmadik leglátogatottabb közösségi hálózat az Egyesült Államokban. Azonban kevés közösségi oldalnak van ilyen hosszú és "unalmas" története.

1996-ban a Harvardon és a MIT-n végzett egyetemisták hozták létre a PlanetAll közösségi hálózatot, ahol a felhasználó megtalálhatta volt osztály-, csoport- és munkatársait, valamint a barátai barátai között is kereshetett. A szolgáltatásnak utazástervező és -nyilvántartó funkciója is volt, és értesítést küldött, ha utazásaik során barátok keresztezték egymás útját. A másfélmillió felhasználóval bíró hálózatot 1998-ban vette meg az Amazon, majd néhány funkcióját beépítve saját közösségi szolgáltatásai közé, sokak bánatára 2000-ben bezárta.

1997-ben indult el a SixDegrees.com közösségi hálózat, mely a "kicsi a világ" koncepcióra, vagyis Karinthy 1929-es Láncszemek című novellájának tézisére, a "hat lépés távolságra" alapozva működött, a ma dívó közösségi hálózatoktól kissé eltérő, a "kapcsolatok hálózata" modell alapján. A "barátom barátja lehet hogy a barátom" elv mellett ez azt is jelentette, hogy a felhasználók érdeklődési körük alapján is csoportokat alkottak. A személyes üzenetküldés mellett lehetséges volt faliújságokra írni. Az oldal 1 millió felhasználó és 4 év után zárt be. Több oka is lehetett ennek: ekkoriban még jóval kevesebben interneteztek, így nem volt magától értődő, hogy az ismeretségek online művelése is egy alternatíva. Ezért és emellett nem nyújtott sok szolgáltatást az oldal a regisztráció után, ezért felhasználói elmaradoztak, így üzletileg nem vált jövedelmezővé, s ez vezetett 2000. december 30-ai bezárásához.

A következő években több közösségi szolgáltatás is indult szerte a világban, több ezek közül eredetileg más célt szolgáló oldalak "közösségiesítése" révén. Több ezek közül támogatta az egyirányú kapcsolatokat is - ami például a LiveJournal (1999) blogszolgáltatás esetében olvasási, s nem ismeretségi viszonyt jelentett. Más szolgáltatások, mint az AsianAvenue (1997), a BlackPlanet (1999), illetve a MiGente (2000), melyek rendre az ázsiai, az afroamerikai illetve a latin-amerikai közönséget célozták meg, lehetővé tették, hogy felhasználói személyes, ismerkedős és szakmai profilt is létrehozzanak. 2000-ben indult még a koreai Cyworld és a svéd LunarStorm (melynek elődje a már 1996-ban működő StajlPlejs volt).

2001-ben indult az első 2.0-ásnak kikiáltott, újgenerációs közösségi oldal, a Ryze.com üzleti közösségi hálózat, mely a növekedés és a fejlődés (rise) jegyében egy karrierépítést és üzleti kapcsolatok építését támogató oldal. Bár indulását nagy médiafigyelem kísérte, létrejötte óta összesen negyedmillió felhasználó regisztrált az oldalra. A szolgáltatást alapítója, Adrian Scott saját san franciscoi baráti és üzleti körében kezdte el terjeszteni, azok között, akik később szintén kivették a részüket közösségi hálózatok fejlesztéséből. Ilyen például bár 50 millió regisztrált felhasználóval bíró, mégis az internet történetének egyik legnagyobb csalódásaként számon tartott Friendster (2002). A szolgáltatás ugyanis, melyet 2003-ban még a Google is meg akart vásárolni 30 millió dollárért, jelenleg akkori értékének (melyet 57 millió dollárra tettek) alig egyhuszadát éri. Az elmaradozó felhasználók vezettek a visszafejlődéshez, mely a technológiailag rosszul felépített rendszernek (ami nem bírta el az oldalra zúdúló tömeget az indulást követő hónapokban), a felhasználói igények nem megfelelő kiszolgálásának és az ebből kitörni próbáló felhasználók korlátozásának következménye lett. A Ryze-hoz hasonló üzleti hálózat még a LinkedIn (2003). A LinkedIn sikersztorinak számít, felhasználóinak száma az elmúlt egy évben megötszöröződött. A Tribe.net is 2003-ban indult, leginkább a körülötte, illetve az üzemeltető és a menedzsment között zajló viták révén vált ismertté, felhasználóinak száma valahol 500 ezer felett van.


Az Alexa grafikonján öt különböző hálozat látogatottsági adatai láthatók, az, hogy az internetezők hány százaléka érte el az adott időszakban az oldalakat. Az adatok szerint a MySpace látogatottsága 2004 óta folyamatosan bővült, míg a Facebook később "robbant be", (a hirtelen megindulása köszönhető részben a 2005-ös domainváltásnak is, amikor a thefacebook.com-ról a facebook.com-ra váltottak), de látogatottsága 2007-ben olyan iramban bővült, mellyel csak a hi5 tudta tartani rövid ideig a lépést. Mára a Facebook látogatottsága az adatok szerint meghaladja a MySpace-ét, bár népszerűségének növekedése megállni látszik. Az Orkut hamarabb és hirtelen lett népszerű, de később visszaesett, s látogatói köre nem bővült. A Twitter itt kicsit kakukktojás, azonban látható, ahogy feltehetőleg részben a Facebook sikerének hosszú farkát (s persze az idők szavát) elkapja.


2003-ban és utána egymás után születnek a közösségi hálózatok. Ekkor hozta létre Tom Anderson többedmagával a MySpace-t, s onnan is tudjuk, hogy az oldal mára már a 230 milliomodik felhasználón is túl van, hogy Tomnak minden MySpace felhasználó ismerőse - így a világ legnagyobb virtuális baráti körével bír. Az ingyenes szolgáltatásban minden benne van: blog, kép-, zene-, videómegosztás, nem sokkal indulása után chatszolgáltatással bővült. Bár eredetileg nem zenekaroknak készült, népszerűségét főleg annak köszönhette, hogy a Friendsterből kitiltott nem valódi személyt reprezentáló felhasználók, főleg indie-rock zenekarok tömegesen kezdtek regisztrálni az oldalon, és vitték magukkal a rajongóikat is. 2004-ben a fiatalabb tizenévesek kedvencévé vált az oldal, többek között azért, mert az akár teljesen nyilvános profiloldal nagy mértékben testreszabható, így személyes honlapként működő közösségi oldalként használható. A MySpace-t 2005-ben 580 millió dollárért vette meg a News Corporation. Mára szinte minden zenésznek van MySpace profilja. Az oldalon naponta több százezer új felhasználó regisztrál, forgalma indulása óta folyamatosan növekszik. De nem annyira, mint a 2004-ben starolt Facebooknak.

A Mark Zuckerberg által létrehozott hálózat először csak egyes egyetemek hallgatói számára volt elérhető, majd amerikai gimnáziumok is csatlakozhattak, 2006 óta pedig bárki regisztrálhat. Felhasználóinak száma 2008 elején már meghaladta a 70 milliót. A 2006 során milliárd dolláros ajánlatokkal bombázott oldal 2007-ben a médiafigyelem középpontjába került, amikor a Microsoft a részvények 1,6%-áért 246 millió dollárt fizetett ki, főleg az Amerikán kívüli hirdetési lehetőségek miatt. Az összegből nem lehet ugyan következtetni a a Facebook teljes értékére, ami így 15 miliárd dollár lenne, bár érdekes módon ennél jóval nagyobb összegű becslések is napvilágot láttak.


A már vizsgált öt szolgáltatás a Google Trends-en. A grafikon felső része az adott szavakra történt keresések számát, míg az alsó a hírek szövegeiben való megjelenések számát mutatja. A szolgáltatások neveire történt keresések száma majdnem egyezik az Alexa elérési statisztikáival. Látható, hogy a MySpace és a Facebook médiatámogatást és -figyelmet is kapott. Érdekes, hogy nem sokkal a Microsoft akvizíciója után a Facebook "keresési népszerűsége" - ezzel együtt az oldal látogatottsága is - stagnálni kezdett (persze az összefüggés korántsem egyértelmű). Az Orkutra irányuló médiafigyelem csekély, míg a Twitterről azért "szólt a fáma". A nehezen látható grafikon szerint a hi5 szinte kimaradt a hírekből.


A Facebook sok szolgáltatást kínál. A kellmesen gyors fotómegosztó mellett népszerűségét többek között a 2006-ban bevezetett News Feednek köszönheti, mellyel nyomon követhetjük, mi történik a baráti körünkben. Tréfásan meg szokták jegyezni, hogy az embernek benyomása sincs, mennyi minden izgalmas történik az ismerőseivel nap mint nap, amíg nem regisztrál a Facebookra. 2007 májusában jelent meg a Facebook API, a másik nagy fegyvertény, amely segítségével bárki minialkalmazásokat fejleszthet az oldalra, melyek mindenki számára elérhetőek. A több ezer minialkalmazással órákat lehet szórakozva, haszontalanul eltölteni.

Nem a Facebook az egyetlen, amely programozói interfészt készített, hogy így vonja be felhasználóit az oldal még sikeresebbé tételébe. 2007 végén jelent meg a Bebo API-ja, mely a Facebook API-ját is támogatja, és a elkészültekor a Google által kidolgozott OpenSocial platformot is támogatni fogja. Az OpenSocial Lényege, hogy a támogatását megvalósító rendszerek képesek lesznek egymás között kommunikálni, így felgöngyölítve a hosszú farkat, a szolgáltatások szerint kisebb-nagyobb szigeteken élő profilok számára könnyűvé válhat az átkelés - felhasználóik számára a publikált információik egyesítése. Az OpenSocial tehát még csak fejlesztési fázisban van, sok kritika is érte, ugyanakkor erős támogatói vannak és a nagy igény van rá mind elméletileg, mind gyakorlatilag. Támogatói között olyan nevek tűnnek föl, mint maga a MySpace, az Oracle, a Xing, a LinkedIn, az orkut és a hi5. Az OpenSocial a Facebook API nagy riválisa, nem csoda, hogy nem sokkal az OpenSocial bejelentése után a Facebook is lehetővé tette, hogy más oldalak is felhasználják az API-ját.

Minél több - és jobb - szolgáltatást kínál egy közösségi hálózat, annál nagyobb esélye van a sikerre. A sok egyéb feltételt persze oldalakon keresztül lehetne sorolni, vagy kiadni a Dummies sorozat "Közösségi oldalak" részében. Ami szintén szerepelne ebben a könyvben, az az, hogy az ember szociális lény, és a legtöbb dolgot közösségben csinálja, tehát ne legyünk restek bármiféle webes szolgáltatást közösségi szolgáltatássá tenni, legyen az mikroblogoló, mint a Twitter, fotómegosztó, mint a Flickr, filmes adatbázis, mint a Flixster, könyvkatalogizáló, mint a LibraryThing, mindenfélét-megosztó, mint az imeem, vagy épp csak egy videómegosztó.

A videomegoszó szolgáltatások népszerűségének fejlődése lassan azzal fenyeget, hogy a sok mozgóképletöltés miatt teljesen "bedugul az internet". Ezek az oldalak a web 2.0 zászlóshajói. Az Index.hu - bár nemreprezentatív - felméréséből is kiderült, a videómegosztó szolgáltatásokat Magyarországon is nagyon sokan használják - több ilyen magyar oldal is van. Népszerűségükről sokat lehetne írni, gondolkodni - most csak pár szóban összefoglalva: szórakoztatnak, informálnak, megőriznek, terjesztenek, akárhol megjelenhetnek (bármilyen weboldalba beilleszthetők): elérnek és bevonnak. A videómegosztó oldalak többsége maga is közösségi hálózati szolgáltatás. Ahol felhasználók vannak, ott felhasználók között kapcsolatok is vannak - sőt, jönnek létre -, s az ebben rejlő lehetőségek mára a legkülönfélébb webes szolgáltatásokban jelennek meg. A közösségi videómegosztás nagyjai a Youtube (ki hinné, hogy 2005-ben jött csak létre), a DailyMotion (szintén 2005-ös), és a jóval kevésbé elterjedt, de már 2004-ben is működő Vimeo. Több közösségi hálózat rendelkezik saját videómegosztó alkalmazással is, például a Facebook és a MySpace is, ám ezeknek nagy (és győztes) riválisai a fenti óriások bárhova beilleszthető lejátszói.


Míg a szigorúan vett közösségi hálózatok népszerűsége az utóbbi időben stagnál, a világ legnagyobb videómegosztó hálózata, a Youtube iránti érdeklődés folyamatosan növekszik.



A YouTube-nak mára nagyobb a látogatottsága, mint a Facebooknak és a MySpace-nek együttvéve. A grafikonon (mely már az Alexa új mérési módszere szerint készült) az is látszik, hogy bár a Facebook látogatottsága újra növekszik, sőt, meghaladta a MySpace-ét is, a YouTube-ot is egyre többen látogatják.


2004-ben indult a Google közösségi szolgáltatása, az Orkut is. Az oldal nagy népszerűségre csak Brazíliában és Indiában tett szert. Japánban a jelenleg 18 millió felhasználóval bíró Mixi, Dániában a Hyves, Lengyelországban a Grono, Dél-Amerikában a hi5, a Bebo - mely 2005-ben indult és 2008 márciusában 850 millió dollárért lett az AOL-é - az Egyesült Királyságban, Új-Zélandon és Ausztráliában lett sikeres. A nemzetközi, a csak bizonyos országokban bevezetett, és az "eltévedt" - nem az eredeti célközönség által "adoptált" - hálózatok mellett az ezredforduló után gyorsan szaporodtak a szűkebb, egy-egy ország közönségre számító közösségi oldalak.


A magyar oldalak elérési adatai (amellett, hogy láthatólag egy technikai malőr következtében a mérésbe hibák csúsztak) nagy meglepetést nem mutatnak. A két nagy népszerűségű magyar oldal nem nagy különbséggel követi egymást (a myVIP két domainjét összeadva). A baratikor.com az iWiW látogatottságának 15-20%-ával bír. A mutasd.be, az alternatív magyar web 2.0-ás oldal látogatottsága (feltehetőleg meghívásos rendszer miatti lassú terjedés okán is) elenyésző.

Az magyar WiW 2002-ben indult, majd 2005-ben az új tulajdonossal iWiW-re változott a neve, s a sok új funkció egyikeként megjelent az e-mail értesítés üzenetekről, bejelölésekről, melynek hatására aktivizálódtak a régi, s soha nem látott sebességgel regisztráltak az új felhasználók. Hamar ki is futott az oldal a szerverei teljesítményéből, ami miatt korlátozták a felhasználók által küldhető, a regisztrációra egyedüli módot jelentő meghívók számát. 2006-ban a Magyar Telekom felvásárolta az iWiW-et egymilliárd forintért. A szolgáltatás megbízhatatlansága és a fejlesztések lassú üteme (illetve rossz iránya) a 2007-es facebook-lázban telt évben közszájon forgott. Csak az év végén indult az oldalon a klub-rendszer, mely a felhasználók közösségekbe való szerveződését tette lehetővé - valódi közösségi oldallá formálva az iWiW-et, de a közösség egy részének elvárásaitól még így is igen messze van.

A 2006-ban indult myVIP nem sokkal indulása után már lehetővé tette közösségek (klubok) létrehozását, és több tekintetben is igyekezett ráígérni az iWiW-re, például felhasználói korlátlan számú meghívót küldhetnek, akárhány képet és videót tölthetnek fel. Bár az oldal felhasználóinak száma 22 hónap alatt elérte a 2 milliót, az iWiW-en tapasztalhatónál gyakoribbak az elhagyott, csak pár ismerőssel rendelkező profilok. A baratikor.com 2004-ben indult Lettországban, 2006 óta elérhető magyarul is és még 25 nyelven. Ebből adódóan kisebb hangsúlyt fektet a magyar piacra, szolgáltatásai azonban a Facebook "alapszolgáltatásaival" vetekszenek. A mutasd.be, egy igazán 2.0-ás koncepcióval próbálkozott: érdekesebb, izgalmasabb, és talán hitelesebb is, ha az embert nem saját maga, hanem a barátai mutatják be. A 2007-ben indult, 3 fiatal által kitalált és megvalósított szolgáltatás egyelőre szűk körben terjedt csak el.

Kicsit több mint egy évtizede bukkantak fel a közösségi hálózatok az interneten, igazán csak pár éve robbantak be a köztudatba, de óriási hatással. Azóta egyre-másra jelennek meg a legkülönfélébb szolgáltatásokat kínáló közösségi oldalak, melyek nem ritkán dollármilliókért - forintmilliárdokért - cserélnek gazdát, egy jó startup életében kitüntetett pont, amikor egy nagy cég szemet - és sok pénzt - vet rá, sőt, kialakulóban van az iparág, mely kifejezetten a sikeresnek ígérkező induló szolgáltatásokhoz ad tőkét. A digitális írástudás terjedése és a felhasználókért folytatott verseny egyre több felhasználót vonz majd az oldalakra, melyeket meg is kell majd tartani. Egyesek szerint a hagyomány és a már adott népszerűség, mások szerint az innováció, a folyamatos alkalmazkodás és fejlesztés az, amely révén fenntartható az érdeklődés egy közösségi szolgáltatás körül, biztosítva sikerességét üzletileg is. Arról, hogy milyen tendenciák érvényesülnek, s hogy mik sülhetnek ki belőlük, majd egy következő bejegyzés szól.

3 megjegyzés:

vove írta...

egyértelmű, hogy facebook-párti vagy:)

karex írta...

Pedig próbáltam objektív maradni. A megmondó-poszt majd később jön. :) De az szerintem azért tény, hogy nagyon ügyesen csinálják a Facebookot, lehet tőlük tanulni, s - ahogy olvasható fent, s látható mindenfele - mások is használják a jó megoldásaikat.

De végső soron a Facebook csak egy eszköz, amit, lehet így is, úgy is - najó: jól vagy rosszul - használni. (Fent a link: az alkalmazások fele időpazarló hülyeség.) De nekem meg tetszik, mert a milliom haszontalan dolgot mellőzve csomó mindent ad, amit más nem. Hogy torpedóznék és kő-papír-ollóznék egyébként a pajtásaimmal? :)

karex írta...

Tegnapi hír:
Facebook No Longer The Second Largest Social Network (Techcrunch)
A növekedés főleg az Egyesült Államokon kívüli "fészbúkerek" számának növekedésének köszönhető. Az amerikai piacon még mindig a MySpace az első.