Mitől lesz egy hálózat közösségi?

Közösséginek nevezhetünk egy hálózatot, ha az azt használók interkacióra képesek egymással. Ez a lehető legtágabb definíció, és nagyjában minden belefér a fórumoktól elkezdve a mai komplex hálózatokig bezárólag. Danah M. Boyd és Nicole B. Ellison 2007-ben publikálta dolgozatát Social Network Sites: Definition, History, and Scholarship címmel, melyben a következő három kritériummal határozzák meg a közösségi hálózatokat: lehetővé teszi az egyéneknek hogy (1) publikus vagy félpublikus profiloldalt hozzanak létre egy behatárolt rendszerben, (2) összekösse azokkal a felhasználókkal, akikkel kapcsolatban vannak (3) megnézhessék és áttekinthessék kapcsolataikat és mások kapcsolatait a rendszerben. Ezzel már

A legkorábbi hálózati szolgáltatások tág értelemben véve közösségi szolgáltatások voltak. A 70-es évek végén terjedni kezdő Bulletin Borad Systemek (BBS), melyeket telefonvonalon vagy terminálprogrammal lehetett elérni, már lehetőséget biztosítottak felhasználók közti eszmecserére Message Boradokon, üzenőfalakon. Mondhatjuk tehát, ezek a rendszerek a közösségi hálózatok ősei. Ám sok olyan funkcióval nem rendelkeztek, ami a fenti szűkebb definíció szerint szükségesek ahhoz, hogy egy rendszer a mai értelemben véve közösségi hálózat legyen.

A közösségi hálózatok ma elsősorban web-alapúak. Ugyanakkor vannak olyanok is, melyeknek elsődleges felülete nem web alapú: legjobb példák erre az Instant Messaging (IM), azonnali üzenetküldő szolgáltatások, bár manapság kevés az olyan IM szolgáltatás, amit ne lehetne webes felületen elérni. A 90-es években nagy népszerűségnek örvendett az IRC, melyen a kommunikáció más alapon szerveződött, mint a mai IM szolgáltatásokon. Érdeklődés, tevékenység, foglalkozás, már létező ismeretségi viszony vagy közös közösség, illetve akármilyen elképzelhető alapon az emberek csatornákhoz csatlakoztak, és elsősorban ezeken a csatornákon beszélgettek.
Az ezredforduló után rohamosan terjedő IM rendszerek azonban személyes, egy-az-egyhez kapcsolatra épülnek, ahol a felhasználó kapcsolati listáján vannak azok az emberek, akikkel beszélgetést kezdeményezhet. Ezen a listán leginkább olyan emberek vannak, akiket ismer - hiszen maga vette fel oda -, míg az IRC-n szükségszerűen ismeretlenekkel is találkozott a felhasználó. Míg az IRC egyfajta informcáiós-, illetve használati módszertől függően akár ismerkedő-központként működött, a mai IM szolgáltatásokra inkább illik a Facebook jelmondata: "a social utility that connects you with the people around you". A Boyd-Ellison tanulmány is azokkal a hálózatokkal foglalkozik, azokat tartja valódi közösségi hálózatoknak, melyek az emberek már meglévő kapcsolatai feltérképezésére, nem újak kezdeményezésére, tehát nem kapcsolatépítésre szolgálnak.

A közösségi hálózatokon általában két féle kapcsolat jelenik meg (különböző hálózatokon ezek eltérő túlsúlyban vannak). Egyik az egyének közötti, egy-az-egyhez kapcsolatok, ismerősi viszonyok, a másik a közösséghez tartozási viszonyok, sok-az-egyhez kapcsolatok, közös érdeklődési kör, ízlés, egyéni preferenciák, tulajdonságok alapján létrejövő közösségek, klubok, van ahol hálózatoknak nevezik ezeket.

A felhasználók profiloldalakat a szolgáltatástól függően bővíthetik, tölthetik fel adatokkal, és tehetik hozzáférhetővé. Vannak rendszerek, ahol a profiloldal tartalma teljesen kötött (ilyen pl. az iWiW, a Hi5), vannak, ahol nagy mértékben átalakítható, testreszabható (ilyen a MySpace), és van, ahol a szolgáltatás által meghatározottan de egyedi tartalmakkal bővíthető (az nyílt API-nak köszönhetően ilyen a Facebook). Abban is különböznek, hogy teljesen zárt-e a rendszer, vagy (a felhasználók választása alapján, vagy a szolgáltatás természetéből adódóan) kívülrő is elérhetők a profiloldalak. A MySpace, melynek teljesen testreszabható, átalakítható profiloldalai felhasználói választás alapján kívülről is elérhetők, nagy népszerűségnek örvend főleg fiatalok és zenészek körében: amellett, hogy kommunikáció is folytatható rajta (üzenőfal), bárki számára elérhetők adott esetben a zenekar saját számai - így mint a zenekar weboldala használható.

A profiloldal egy nagy érdeklődésre számot tartó része az, ahol a felhasználó ismerősei jelennek meg. Ehhez, akárcsak a profil más részeihez való hozzáférés, korlátozható. A MySpace-en, bár nem hivatalos módszerrel, elrejthető a barátok listája, a Facebookon pedig beállítható, hogy a csak az ismerősök, vagy az adott felhasználóval egy hálózatban levők láthassák a teljes profiloldalt és az ismerősöket. A LinkedIn-en, mely elsősorban üzleti kapcsolatépítő közösségi hálózat, meghatározható, hogy láthatóak legyenek-e a profiloldalon az ismerősök.

Sokféle hálózat, de mindegyik közösségi. Arról, hogy hogyan lettek ilyen népszerűek, milyen buktatókon és sikersztorikon át vezetett az útjuk máig, amikor az internetet meghatározó, dollármilliárdokat érő szolgáltatások nőnek ki pár év alatt a semmiből, a következő bejegyzésben lesz szó.